Plurk-on utána tudnék keresni, pontosan mikor is történt az, hogy málna evés közben "nekünk támadt" egy bácsi az agancsos botjával.
Épp, szokásos módon kemotaxissal útban voltam a Tesco felé, mikor egy nagyobb inger hatására, visszafordultam és mondtam tesómnak, jöjjön málnát enni.
Mikor éppen azt figyeltem, kijött egy katonanadrágos emberke és közölte, hogy az az ő málnája és ránk uszítja a kutyáját. A kutya szóra elővettem a gázsprémet, majd gondolhattam volna, hogy a "gyere pici" folytatásra vissza kellett volna raknom az övtáskámba, de a kezemben maradt. Mire hozzánk döcögött a bácsi, nagyjából leettük azt ami a nem lepisilhető magasság felett volt, és mivel köztéren volt a bokor úgy tartottuk, jogosan eszünk róla.
Pár nap múlva, mikor elalváshoz készültem, nem találtam a borsprémet, aminek az ágyamban tartása ad egy olyan amcsis fílinget, mintha egy pisztolyt tartanék ott, eszembe jutott, hogy azóta nincs meg amióta elővettem a málnás esetnél, és valószínű észrevétlenül kiesett a zsebemből, mikor a zenét hallgatva táncikáltam biciklizés közben vagy amikor a fényképeztem a tesómat ahogy a hülye sárkányát eregeti.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.